|
Részlet az
Alapszabályból:
10. Közhasznúsági nyilatkozatok
10.1. Az Egyesület
céljainak megfelelő, a 2011. évi CLXXV. törvény szerint
közhasznú tevékenységnek minősülő, jogszabályban meghatározott
állami vagy önkormányzati közfeladatok, amelyeknek teljesítését
az Egyesület tevékenysége közvetlenül vagy közvetve szolgálja:
10.1.1. Kulturális közfeladatok (az Alapszabály 2.2.1., 2.2.2.,
2.2.3., 2.2.4. ás 2.2.6. pontjainak megvalósítása érdekében
folytatott tevékenységek kapcsolódnak ehhez) a célcsoportnak
biztosított közművelődési programokkal összefüggésben:
a.) „(1) A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a
közművelődési tevékenységek támogatása közcél.
(2) A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam
és a helyi önkormányzatok feladata.”
(1997. évi CXL. törvény 73. § (1)-(2) bek.)
b.) A közművelődési intézmény szerepét - az 1. számú melléklet
p) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén -
betöltheti:
a) művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ,
közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház,
……….
d) minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó
intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja,
fenntartójától, működtetőjétől függetlenül.”
(1997. évi CXL. törvény 74. § )
c.) (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi
közművelődési tevékenység támogatása.
(2) Ennek formái különösen:
………
d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek
tevékenységének támogatása,
……….
g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek
biztosítása,
h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása,
(1997. évi CXL. törvény 76. § (1)-(2) bek.)
d.) „84. § (1) A települési önkormányzatok, a fővárosban a
kerületi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a
közművelődési intézmények, szervezetek és közösségek részére,
művelődési céljaik megvalósítása, közművelődési tevékenységük
elősegítése és fejlesztése érdekében, a miniszter a megyék, a
fővárosi önkormányzat a főváros területén (a továbbiakban
együtt: területi szint) a közművelődési támogatások
koordinálásában részt vevő, közművelődési szakmai szolgáltató
szervezet működéséről gondoskodik.
(2) A miniszter és a fővárosi önkormányzat számára az e törvény
szerinti területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás
megszervezése és működési feltételeinek biztosítása kötelező
feladat.
85. § (1) A területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás
keretében ellátandó feladatok:
a) területi szintű közművelődési tevékenységek szervezése,
támogatása, a közművelődési feladatellátás, a közművelődési
intézmények és a közösségi színterek működésének kérdéseiben
szakmai szolgáltatás biztosítása, a közművelődés
minőségbiztosítási, -fejlesztési rendszere működésének
segítése,”
(1997. évi CXL. törvény 84. §-85.§ (1)
Az Egyesület a célcsoportba tartozó személyek számára szervezett
programokkal ezen állami, önkormányzati közfeladatok
teljesülését közvetlenül és közvetetten is szolgálja.
10.1.2. Felnőttképzési közfeladatok, fogyatékossággal élő,
egészségkárosodott és megváltozott munkaképességű fiatalok és
felnőttek képzésével összefüggésben – kapcsolódva az
Alapszabály 2.1. pontjába foglalt célokhoz kapcsolódóan:
„1. § Az állam - e törvény keretei között - mindenki számára
biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot.
……….
3. § (1) A törvény hatálya kiterjed
a) a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez
kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttre,
b) a (2) bekezdésben meghatározott felnőttképzési tevékenységet
folytató jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságokra, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra.
(2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység
a) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok e
törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján
megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja
szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia
elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés,
továbbá
b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.”
(2001. évi CI. törvény)”
Az Egyesület a saját felnőttképzési tevékenységével, valamint a
célcsoport felnőttképzését biztosító intézmények, programok
támogatásával és azokkal együttműködő tevékenységével ezen
állami, önkormányzati közfeladatokat közvetetten – egyes konkrét
felnőttképzéseket illetően közvetlenül is - szolgálja.
10.1.3. Az épített környezet alakításával és védelmével
összefüggő állami és önkormányzati közfeladatok az Alapszabály
2.1., 2.2.1., 2.2.2., 2.2.6. pontjaiba foglalt célokhoz
kapcsolódóan:
„56. § (1) Az építészeti örökséghez tartoznak a műemlékek, a
műemléki környezetek, a műemléki jelentőségű területek és a
történeti tájak. Az építészeti örökség megfelelő fenntartása és
megóvása közérdek.
……….
57. § (1) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek
értékük alapján a 56. § szerint nem részesülnek országos egyedi
műemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél,
jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti
értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából
kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és
közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi
építészeti örökség részét képezik.
(2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása,
számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése,
őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat
feladata. Az országos területi műemléki védelem az egyes
ingatlanokon fennálló helyi egyedi védelem hatályát nem érinti.
57/A. § (1) Az érintett miniszterek együttműködnek annak
érdekében, hogy a lakosság - különös tekintettel a tanulókra és
a hallgatókra - megismerhesse az épített környezet emberhez
méltó, egészséges és esztétikus alakításával, az építészeti
kultúra terjesztésével, fejlesztésével, az építészeti értékek,
örökség védelmével kapcsolatos alapvető ismereteket az alap-,
közép- és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli
oktatás, képzés, nevelés keretében, a közművelődés és
ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján.
(2) Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos
feladatok ellátása során az állami és a helyi önkormányzati
szervek együttműködnek az érintett szakmai kamarákkal és a
társadalom más szervezeteivel.”
(1997. évi LXXVIII. törvény)
Az Egyesület az épített környezet védelméhez kapcsolódó
szolgáltatásaival ezen állami, önkormányzati közfeladatok
teljesülését közvetetten szolgálja.
10.1.4. A környezetvédelemmel összefüggő állami és önkormányzati
közfeladatok az Alapszabály 2.1., 2.2.1., 2.2.2., 2.2.6.
pontjaiba foglalt célokhoz kapcsolódóan:
a.) 10. § (1) Az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a
természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző
szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, valamint más
intézmények együttműködni kötelesek a környezet védelmében. Az
együttműködési jog és kötelezettség kiterjed a környezetvédelmi
feladatok megoldásának minden szakaszára.
(1995. évi LIII. törvény)
b.) 38. § A környezetvédelem állami feladatai különösen:
…………
h) a környezetvédelem kutatási, műszaki-fejlesztési,
nevelési-képzési és művelődési, tájékoztatási, valamint a
környezetvédelmi termék- és technológia-minősítési feladatok
meghatározása, és ellátásuk biztosítása;
(1995. évi LIII. törvény)
c.) 54. § (1) Mindenkinek joga van a környezeti ismeretek
megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.
(2) A környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése (óvodai
nevelés, iskolai nevelés, képzés, művelődés, iskolarendszeren
kívüli oktatás és továbbképzés, ismeretterjesztés, könyvkiadás)
elsősorban állami és önkormányzati feladat.
(1995. évi LIII. törvény)
d.) 54. § (5) A miniszter környezeti nevelési, képzési programot
készít, amely összefoglalja
a) az iskolarendszeren kívüli környezeti oktatás, képzés,
továbbképzés és ismeretterjesztés környezetvédelmi ismereteit,
valamint
b) az öntevékeny közművelődés, a környezeti tudatosság
fejlesztésének irányelveit,
c) a környezetvédelmi szakmai képzés irányelveit, ismérveit.
(6) A környezeti oktatásnak és ismeretterjesztésnek az alapvető
komplex (természettudomány-ökológiai, társadalomtudományi,
műszaki-technikai,) ismereteken túl a szakmák gyakorlásához
szükséges környezetvédelmi ismeretekre, a környezetet
veszélyeztető tevékenységekre, a veszélyhelyzet megelőzésének és
elhárításának alapvető kérdéseire, az egészséget befolyásoló
környezeti hatásokra, továbbá a környezet védelmével kapcsolatos
állampolgári jogok és kötelezettségek ismertetésére is ki kell
terjednie.
55. § (1) Az 54. §-ban megjelölt feladatokat az állam az
oktatási és a közművelődési intézményeken keresztül, a
környezetvédelmi egyesületekkel és a környezet védelmével
foglalkozó lakossági szakmai szervezetekkel együttműködve látja
el. Az állam az egyes nevelési, képzési feladatokat ellátó
szervezeteket, az egyházi jogi személyeket, a tudományos
intézményeket, szakmai szervezeteket, egyesületeket környezeti
nevelési, képzési tevékenységük eredményesebb ellátása érdekében
- szükség esetén megfelelő pénzeszközök rendelkezésre
bocsátásával - támogatja.
(2) A környezeti ismeretek oktatásának megszervezése és az
ismeretekkel kapcsolatos tananyagok, oktatási programok
előkészítésének szellemi és anyagi támogatása az oktatásért
felelős miniszter, valamint a miniszter közös feladata, a
szakképzés tekintetében a miniszter gyakorolja a
szakképesítésért felelős miniszter jogait, ellátja a
felsőoktatás szakirányába tartozó állami feladatokat, és segíti
a szakirányba tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkáját.
(1995. évi LIII. törvény)
Az Egyesület a környezetvédelemhez kapcsolódó szolgáltatásaival
ezen állami, önkormányzati közfeladatok teljesülését közvetetten
szolgálja.
10.1.5. A természetvédelemmel összefüggő állami és önkormányzati
közfeladatok az Alapszabály 2.1., 2.2.4., 2.2.6. pontjaiba
foglalt célokhoz kapcsolódóan:
5. § (1) Minden természetes és jogi személy, valamint más
szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme.
Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek
közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a
károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a
károsodás előtti állapot helyreállításában.
(1996. évi LIII. törvény)
64. § (1) A Kt. 54-55. §-ában foglaltakon túl, a természet
védelmével kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási
intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét
képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával - az állami,
önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával - elő
kell segíteni, hogy a társadalom természetvédelmi kultúrája
növekedjen.
(2) Az ismeretterjesztés, oktatás, tudományos kutatás és az
idegenforgalom részeként a védett természeti területek
látogatásának lehetőségét a bemutatásra alkalmas területeken és
a védettség érdekeivel összhangban biztosítani kell. Ennek
érdekében az igazgatóságok oktatási bemutató létesítményeket
tartanak fenn.
(1996. évi LIII. törvény)
Az Egyesület a természetvédelemhez kapcsolódó szolgáltatásaival
ezen állami, önkormányzati közfeladatok teljesülését közvetetten
szolgálja.
10.1.6. Társadalmi esélyegyenlőség elősegítése körében (az
Alapszabály 2.1. pontjában írt célokhoz kapcsolódóan) a
fogyatékos emberek, a gyermekek, idősek, nagycsaládosok
„szociális jóllétének elősegítésével”, a közművelődési
szolgáltatásokhoz hozzájutás esélyeinek növelésével
összefüggésben:
a.)„4. cikk 1. A részes államok kötelezettséget vállalnak arra,
hogy biztosítják és elősegítik valamennyi alapvető emberi jog és
szabadság teljes megvalósulását valamennyi fogyatékossággal élő
személy számára, a fogyatékosság alapján történő bármiféle
hátrányos megkülönböztetés nélkül. Ennek érdekében a részes
államok vállalják, hogy:
a) meghoznak minden megfelelő jogalkotási, közigazgatási és
egyéb intézkedést a jelen Egyezményben foglalt jogok
végrehajtása érdekében;
……….
c) figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek emberi
jogainak védelmét és előmozdítását valamennyi politika és
program során;
……..
e) minden megfelelő intézkedést meghoznak bármely személy,
intézmény vagy magánvállalkozás által a fogyatékosság alapján
történő hátrányos megkülönböztetés felszámolása érdekében;
……….
g) kutatásokat és fejlesztéseket valósítanak meg, vagy segítenek
elő a fogyatékossággal élő személyek számára alkalmas új
technológiák, beleértve az információs és kommunikációs
technológiákat, a közlekedést/mozgást segítő eszközök,
készülékek és segédeszközök elérhetőségének és használatának
előmozdítására, elsőbbséget biztosítva az elérhető költséggel
járó technológiáknak;
(2007. évi XCII. törvény)
b.) 9. cikk 1. A fogyatékossággal élő személyek önálló
életvitelének és az élet valamennyi területén történő teljes
körű részvételének lehetővé tétele érdekében a részes államok
megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy másokkal azonos alapon
biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a fizikai
környezethez, a közlekedéshez, az információhoz és
kommunikációhoz, beleértve az információs és kommunikációs
technológiákat és rendszereket, valamint más, nyilvánosan
hozzáférhető vagy rendelkezésre álló lehetőségekhez és
szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mind városi, mind vidéki
területeken. Ezek az intézkedések, amelyek magukban foglalják a
hozzáférési akadályok és korlátok beazonosítását és
felszámolását, többek között a következőkre vonatkoznak:
a) épületek, utak, közlekedés és más bel- és kültéri
létesítmények, így iskolák, lakóházak, egészségügyi
létesítmények és munkahelyek;
b) információ, kommunikáció és egyéb szolgáltatások, köztük az
elektronikus szolgáltatások és segélyhívó szolgáltatások.
9. cikk 2. A részes államok szükséges intézkedéseket hoznak
továbbá:
………..
f) más megfelelő segítségnyújtási és támogatási formák
előmozdítására a fogyatékossággal élő személyek információhoz
való hozzáférésének biztosítása érdekében;
(2007. évi XCII. törvény)
30. cikk 1. A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő
személyek azon jogát, hogy másokkal azonos alapon vegyenek részt
a kulturális életben, és minden szükséges intézkedést megtesznek
annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyek:
………
c) hozzáférjenek a kulturális előadások vagy szolgáltatások
helyszínéhez, mint például a színházhoz, múzeumhoz, mozihoz,
könyvtárhoz és utazási irodához, továbbá lehetőség szerint
hozzáférjenek az emlékművekhez és a jelentősebb nemzeti
kulturális helyszínekhez.
……..
5. Azzal a céllal, hogy a fogyatékossággal élő személyek
másokkal azonos alapon vehessenek részt a rekreációs, szabadidős
és sporttevékenységekben, a részes államok meghozzák a megfelelő
intézkedéseket, annak érdekében, hogy:
a) a lehető legnagyobb mértékben bátorítsák és előmozdítsák a
fogyatékossággal élő személyek részvételét az integrált
sporttevékenységekben, minden szinten;
b) biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a
fogyatékosság típusához igazodó, speciális rekreációs és
sporttevékenységek szervezésének, fejlesztésének és az ezekben
való részvételnek a lehetőségét, valamint hogy e célból
ösztönözzék a megfelelő oktatás, edzés és a szükséges források
biztosítását, másokkal azonos alapon;
c) biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek hozzáférését a
sport-, üdülési és turisztikai helyszínekhez;
d) biztosítsák, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek más
gyermekekkel egyenlő hozzáféréssel bírjanak a játékokhoz,
rekreációs, sport- és üdülési tevékenységekhez, beleértve az
iskolarendszerben előforduló hasonló tevékenységeket;
e) biztosítsák, hogy a fogyatékossággal élő személyek
hozzáférjenek a rekreációs, szabadidős, sport- és turisztikai
tevékenységeket szervezők által nyújtott szolgáltatásokhoz.
(2007. évi XCII. törvény)
c.) 2. § (1) Az államnak, a társadalom szervezeteinek és
tagjainak oly módon kell tevékenységüket végezni, hogy az ne
okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához
vezet, illetve olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a
fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a
fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek.
……
„(5) Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket
megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek
hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a
nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel összhangban.”
(1998. évi XXVI. törvény)
d.) 8. § (1) A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a
művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú
létesítmények látogatását.
(2) A fogyatékos személy számára - sportolási lehetőségeinek
megteremtéséhez - a sportolási célú, szabadidős intézmények
használatát hozzáférhetővé kell tenni.
(1998. évi XXVI. törvény)
Az Egyesület a fogyatékos emberek kulturális, szabadidős
esélyegyenlőségét javító szolgáltatásaival ezen állami,
önkormányzati közfeladatok teljesülését közvetetten szolgálja.
|