KÖZHASZNÚSÁG

Az Egyesület 2002-es alapítása óta közhasznú szervezetként működik.

Az Egyesület a törvényi változások okán 2014. szeptember 5-dikén módosított Alapszabály 10.2 pontjában rögzítette, hogy a törvényben és jelen Alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.

A Fővárosi Törvényszék 2014. november 3-dikán kelt és 2014. november 29-dikén jogerőre emelkedett Végzésében megállapította, hogy az egyesület közhasznú szervezet.

 

Részlet az Alapszabályból:

10. Közhasznúsági nyilatkozatok

10.1. Az Egyesület céljainak megfelelő, a 2011. évi CLXXV. törvény szerint közhasznú tevékenységnek minősülő, jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati közfeladatok, amelyeknek teljesítését az Egyesület tevékenysége közvetlenül vagy közvetve szolgálja:
 
10.1.1. Kulturális közfeladatok (az Alapszabály 2.2.1., 2.2.2., 2.2.3., 2.2.4. ás 2.2.6. pontjainak megvalósítása érdekében folytatott tevékenységek kapcsolódnak ehhez) a célcsoportnak biztosított közművelődési programokkal összefüggésben:
a.) „(1) A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél.
(2) A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata.”
(1997. évi CXL. törvény 73. § (1)-(2) bek.)
 
b.) A közművelődési intézmény szerepét - az 1. számú melléklet p) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - betöltheti:
a)      művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház,
……….
d) minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől függetlenül.”
(1997. évi CXL. törvény 74. § )
 
c.) (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.
(2) Ennek formái különösen:
………
d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása,
……….
g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása,
h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása,
    (1997. évi CXL. törvény 76. § (1)-(2) bek.)
d.) „84. § (1) A települési önkormányzatok, a fővárosban a kerületi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a közművelődési intézmények, szervezetek és közösségek részére, művelődési céljaik megvalósítása, közművelődési tevékenységük elősegítése és fejlesztése érdekében, a miniszter a megyék, a fővárosi önkormányzat a főváros területén (a továbbiakban együtt: területi szint) a közművelődési támogatások koordinálásában részt vevő, közművelődési szakmai szolgáltató szervezet működéséről gondoskodik.
(2) A miniszter és a fővárosi önkormányzat számára az e törvény szerinti területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás megszervezése és működési feltételeinek biztosítása kötelező feladat.
85. § (1) A területi szintű közművelődési szakmai szolgáltatás keretében ellátandó feladatok:
a) területi szintű közművelődési tevékenységek szervezése, támogatása, a közművelődési feladatellátás, a közművelődési intézmények és a közösségi színterek működésének kérdéseiben szakmai szolgáltatás biztosítása, a közművelődés minőségbiztosítási, -fejlesztési rendszere működésének segítése,”
    (1997. évi CXL. törvény 84. §-85.§ (1)
 
Az Egyesület a célcsoportba tartozó személyek számára szervezett programokkal ezen állami, önkormányzati közfeladatok teljesülését közvetlenül és közvetetten is szolgálja.
 
 
10.1.2. Felnőttképzési közfeladatok, fogyatékossággal élő, egészségkárosodott és megváltozott munkaképességű fiatalok és felnőttek képzésével összefüggésben  – kapcsolódva az Alapszabály 2.1. pontjába foglalt célokhoz kapcsolódóan:
 
„1. § Az állam - e törvény keretei között - mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot.
……….
3. § (1) A törvény hatálya kiterjed
a) a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttre,
b) a (2) bekezdésben meghatározott felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra.
 (2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység
a) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá
b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.”
(2001. évi CI. törvény)”
 
Az Egyesület a saját felnőttképzési tevékenységével, valamint a célcsoport felnőttképzését biztosító intézmények, programok támogatásával és azokkal együttműködő tevékenységével ezen állami, önkormányzati közfeladatokat közvetetten – egyes konkrét felnőttképzéseket illetően közvetlenül is - szolgálja.
 
10.1.3. Az épített környezet alakításával és védelmével összefüggő állami és önkormányzati közfeladatok az Alapszabály 2.1., 2.2.1., 2.2.2., 2.2.6. pontjaiba foglalt célokhoz kapcsolódóan:
„56. § (1) Az építészeti örökséghez tartoznak a műemlékek, a műemléki környezetek, a műemléki jelentőségű területek és a történeti tájak. Az építészeti örökség megfelelő fenntartása és megóvása közérdek.
……….
57. § (1) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján a 56. § szerint nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.
(2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. Az országos területi műemléki védelem az egyes ingatlanokon fennálló helyi egyedi védelem hatályát nem érinti.
57/A. § (1) Az érintett miniszterek együttműködnek annak érdekében, hogy a lakosság - különös tekintettel a tanulókra és a hallgatókra - megismerhesse az épített környezet emberhez méltó, egészséges és esztétikus alakításával, az építészeti kultúra terjesztésével, fejlesztésével, az építészeti értékek, örökség védelmével kapcsolatos alapvető ismereteket az alap-, közép- és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés, nevelés keretében, a közművelődés és ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján.
(2) Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos feladatok ellátása során az állami és a helyi önkormányzati szervek együttműködnek az érintett szakmai kamarákkal és a társadalom más szervezeteivel.”
(1997. évi LXXVIII. törvény)
 
Az Egyesület az épített környezet védelméhez kapcsolódó szolgáltatásaival ezen állami, önkormányzati közfeladatok teljesülését közvetetten szolgálja.
 
10.1.4. A környezetvédelemmel összefüggő állami és önkormányzati közfeladatok az Alapszabály 2.1., 2.2.1., 2.2.2., 2.2.6. pontjaiba foglalt célokhoz kapcsolódóan:
a.) 10. § (1) Az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, valamint más intézmények együttműködni kötelesek a környezet védelmében. Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszára.
(1995. évi LIII. törvény)
 
b.) 38. § A környezetvédelem állami feladatai különösen:
…………
h) a környezetvédelem kutatási, műszaki-fejlesztési, nevelési-képzési és művelődési, tájékoztatási, valamint a környezetvédelmi termék- és technológia-minősítési feladatok meghatározása, és ellátásuk biztosítása;
(1995. évi LIII. törvény)
 
c.) 54. § (1) Mindenkinek joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.
(2) A környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése (óvodai nevelés, iskolai nevelés, képzés, művelődés, iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, ismeretterjesztés, könyvkiadás) elsősorban állami és önkormányzati feladat.
(1995. évi LIII. törvény)
 
d.) 54. § (5) A miniszter környezeti nevelési, képzési programot készít, amely összefoglalja
a) az iskolarendszeren kívüli környezeti oktatás, képzés, továbbképzés és ismeretterjesztés környezetvédelmi ismereteit, valamint
b) az öntevékeny közművelődés, a környezeti tudatosság fejlesztésének irányelveit,
c) a környezetvédelmi szakmai képzés irányelveit, ismérveit.
(6) A környezeti oktatásnak és ismeretterjesztésnek az alapvető komplex (természettudomány-ökológiai, társadalomtudományi, műszaki-technikai,) ismereteken túl a szakmák gyakorlásához szükséges környezetvédelmi ismeretekre, a környezetet veszélyeztető tevékenységekre, a veszélyhelyzet megelőzésének és elhárításának alapvető kérdéseire, az egészséget befolyásoló környezeti hatásokra, továbbá a környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek ismertetésére is ki kell terjednie.
 
55. § (1) Az 54. §-ban megjelölt feladatokat az állam az oktatási és a közművelődési intézményeken keresztül, a környezetvédelmi egyesületekkel és a környezet védelmével foglalkozó lakossági szakmai szervezetekkel együttműködve látja el. Az állam az egyes nevelési, képzési feladatokat ellátó szervezeteket, az egyházi jogi személyeket, a tudományos intézményeket, szakmai szervezeteket, egyesületeket környezeti nevelési, képzési tevékenységük eredményesebb ellátása érdekében - szükség esetén megfelelő pénzeszközök rendelkezésre bocsátásával - támogatja.
(2) A környezeti ismeretek oktatásának megszervezése és az ismeretekkel kapcsolatos tananyagok, oktatási programok előkészítésének szellemi és anyagi támogatása az oktatásért felelős miniszter, valamint a miniszter közös feladata, a szakképzés tekintetében a miniszter gyakorolja a szakképesítésért felelős miniszter jogait, ellátja a felsőoktatás szakirányába tartozó állami feladatokat, és segíti a szakirányba tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkáját.
(1995. évi LIII. törvény)
 
Az Egyesület a környezetvédelemhez kapcsolódó szolgáltatásaival ezen állami, önkormányzati közfeladatok teljesülését közvetetten szolgálja.
 
10.1.5. A természetvédelemmel összefüggő állami és önkormányzati közfeladatok az Alapszabály 2.1., 2.2.4., 2.2.6. pontjaiba foglalt célokhoz kapcsolódóan:
5. § (1) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.
(1996. évi LIII. törvény)
 
64. § (1) A Kt. 54-55. §-ában foglaltakon túl, a természet védelmével kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával - az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával - elő kell segíteni, hogy a társadalom természetvédelmi kultúrája növekedjen.
(2) Az ismeretterjesztés, oktatás, tudományos kutatás és az idegenforgalom részeként a védett természeti területek látogatásának lehetőségét a bemutatásra alkalmas területeken és a védettség érdekeivel összhangban biztosítani kell. Ennek érdekében az igazgatóságok oktatási bemutató létesítményeket tartanak fenn.
(1996. évi LIII. törvény)
 
Az Egyesület a természetvédelemhez kapcsolódó szolgáltatásaival ezen állami, önkormányzati közfeladatok teljesülését közvetetten szolgálja.
 
10.1.6. Társadalmi esélyegyenlőség elősegítése körében (az Alapszabály 2.1. pontjában írt célokhoz kapcsolódóan) a fogyatékos emberek, a gyermekek, idősek, nagycsaládosok „szociális jóllétének elősegítésével”, a közművelődési szolgáltatásokhoz hozzájutás esélyeinek növelésével összefüggésben:
 
a.)„4. cikk 1. A részes államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy biztosítják és elősegítik valamennyi alapvető emberi jog és szabadság teljes megvalósulását valamennyi fogyatékossággal élő személy számára, a fogyatékosság alapján történő bármiféle hátrányos megkülönböztetés nélkül. Ennek érdekében a részes államok vállalják, hogy:
a) meghoznak minden megfelelő jogalkotási, közigazgatási és egyéb intézkedést a jelen Egyezményben foglalt jogok végrehajtása érdekében;
……….
c) figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek emberi jogainak védelmét és előmozdítását valamennyi politika és program során;
……..
e) minden megfelelő intézkedést meghoznak bármely személy, intézmény vagy magánvállalkozás által a fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetés felszámolása érdekében;
……….
g) kutatásokat és fejlesztéseket valósítanak meg, vagy segítenek elő a fogyatékossággal élő személyek számára alkalmas új technológiák, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat, a közlekedést/mozgást segítő eszközök, készülékek és segédeszközök elérhetőségének és használatának előmozdítására, elsőbbséget biztosítva az elérhető költséggel járó technológiáknak;
(2007. évi XCII. törvény)
 
b.) 9. cikk 1. A fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi területén történő teljes körű részvételének lehetővé tétele érdekében a részes államok megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy másokkal azonos alapon biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat és rendszereket, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető vagy rendelkezésre álló lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mind városi, mind vidéki területeken. Ezek az intézkedések, amelyek magukban foglalják a hozzáférési akadályok és korlátok beazonosítását és felszámolását, többek között a következőkre vonatkoznak:
a) épületek, utak, közlekedés és más bel- és kültéri létesítmények, így iskolák, lakóházak, egészségügyi létesítmények és munkahelyek;
b) információ, kommunikáció és egyéb szolgáltatások, köztük az elektronikus szolgáltatások és segélyhívó szolgáltatások.
 
9. cikk 2. A részes államok szükséges intézkedéseket hoznak továbbá:
………..
f) más megfelelő segítségnyújtási és támogatási formák előmozdítására a fogyatékossággal élő személyek információhoz való hozzáférésének biztosítása érdekében;
(2007. évi XCII. törvény)
 
30. cikk 1. A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek azon jogát, hogy másokkal azonos alapon vegyenek részt a kulturális életben, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyek:
………
c) hozzáférjenek a kulturális előadások vagy szolgáltatások helyszínéhez, mint például a színházhoz, múzeumhoz, mozihoz, könyvtárhoz és utazási irodához, továbbá lehetőség szerint hozzáférjenek az emlékművekhez és a jelentősebb nemzeti kulturális helyszínekhez.
……..
5. Azzal a céllal, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon vehessenek részt a rekreációs, szabadidős és sporttevékenységekben, a részes államok meghozzák a megfelelő intézkedéseket, annak érdekében, hogy:
a) a lehető legnagyobb mértékben bátorítsák és előmozdítsák a fogyatékossággal élő személyek részvételét az integrált sporttevékenységekben, minden szinten;
b) biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a fogyatékosság típusához igazodó, speciális rekreációs és sporttevékenységek szervezésének, fejlesztésének és az ezekben való részvételnek a lehetőségét, valamint hogy e célból ösztönözzék a megfelelő oktatás, edzés és a szükséges források biztosítását, másokkal azonos alapon;
c) biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek hozzáférését a sport-, üdülési és turisztikai helyszínekhez;
d) biztosítsák, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek más gyermekekkel egyenlő hozzáféréssel bírjanak a játékokhoz, rekreációs, sport- és üdülési tevékenységekhez, beleértve az iskolarendszerben előforduló hasonló tevékenységeket;
e) biztosítsák, hogy a fogyatékossággal élő személyek hozzáférjenek a rekreációs, szabadidős, sport- és turisztikai tevékenységeket szervezők által nyújtott szolgáltatásokhoz.
(2007. évi XCII. törvény)
 
c.) 2. § (1) Az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak oly módon kell tevékenységüket végezni, hogy az ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához vezet, illetve olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek.
……
 „(5) Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel összhangban.”
(1998. évi XXVI. törvény)
 
d.) 8. § (1) A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását.
(2) A fogyatékos személy számára - sportolási lehetőségeinek megteremtéséhez - a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát hozzáférhetővé kell tenni.
(1998. évi XXVI. törvény)
 
Az Egyesület a fogyatékos emberek kulturális, szabadidős esélyegyenlőségét javító szolgáltatásaival ezen állami, önkormányzati közfeladatok teljesülését közvetetten szolgálja.
 

Dokumentumok

Alapszabály

 

Közhasznúsági jelentések

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

 

1 %

 

Ha bármi kérdésed van, írj, örömmel válaszolok!

Mindenkit szeretettel várunk!

Szabó Judit

info@explorehungaryclub.hu