Évezredek óta a hónapok körforgása jelenti a
mérsékelt övben élő ember kultúrájának alapját,
hiszen az éghajlat és az időjárás alapvetően
meghatározza a mindennapok jellegét. A gazdálkodó
ember számára mindig is létfontosságú volt az
időjárás jelenségeinek pontos ismerete. Az újabb
generációk tanultak az idősektől, s ez a tudás
sok-sok népi időjárásjóslatban egyesült. A
vallási ünnepek is az egyes évszakokhoz,
hónapokhoz, vagy adott napokhoz kötődnek.
Az előadássorozatban évszakról-évszakra
végigkövetjük a természet változását, bemutatom az
adott időszakra jellemző legfontosabb jelenségeket,
majd felidézzük a legfontosabb népi
időjárásjóslatokat és ünnepeket, illetve a
kapcsolódó kultúrtörténeti érdekességeket.
Az őszi előadás során - sok más érdekesség
mellett - bemutattam az őszi időjárás
legjellegzetesebb jelenségeit, nagyító alá
vettünk olyan hétköznapi jelenségeket, mint a frontok,
vagy a különböző csapadékformák... A természet
nagy kérdései közül választ kerestünk arra, hogy
miért sárgulnak, majd hullanak le a falevelek. Az
őszi mezőgazdasági munkák közül pedig kiemelten
foglalkoztunk a szürettel: megértettük, mit
jelent, hogy Eger környékén "fájdalmasra szednek",
de Tokajban csak Simon-Júdáskor kezdik a szüretet.
És persze megismertük a keresztény szentek
érdekes szokásait: Szent Lőrinc a dinnyébe pisil,
Mária elhajtja a fecskéket, Szent Mihály öltöztet és
visszacsalogatja az állatokat. Megtudtuk, miért
eszünk ludat Márton napkor, illetve az őszi ünnepek
sorában megismerkedtünk a "Mindenszentek"
jelentésével.
S persze Egyed, Orsolya, Erzsébet és Katalin segített
abban, hogy megjósoljuk, milyen telünk lesz...