Az Andrássy út regénye programsorozat

Budapest a XIX. század végén óriási növekedésen és fejlődésen ment keresztül. A Birodalom keleti felének provinciális fővárosa a Kiegyezést követően, a Millennium lázában vált rohamosan fejlődő, Béccsel versengő metropolisszá.

Persze ebben a folyamatban nagy lépés volt, amikor a XVIII. század végén, lebontva az egykori városfalat a város területe növekedni kezdett, s kiépült a Lipótváros, majd a Teréz-, Erzsébet- és Ferencváros, de a terjeszkedés új irányai közül óriási jelentősége volt a Sugár út megépítésének.

A Champs Elysse mintájára megálmodott nyíl egyenes útvonal új városrészeket hívott életre, hiszen a város terjeszkedését keleti irányba vonzotta. Emellett összekötötte a Belvárost az épp kiépülő Városligettel, ami persze különösen fontos szerep volt az 1896.évi Ezredévi Kiállítás alkalmával.

 

Az új út létrejötte valóban új korszakot nyitott Budapest történetében.

 

A bevezető előadásban bemutattam a Sugár út építésének krónikáját, meséltem az egyes útszakaszokról, a jelentős épületekről, s természetesen a Millenniumi Földalatti Vasútról. De egy várost elsősorban lakói tesznek élővé, ezért bemutattam a paloták és bérpaloták lakóit és életüket.

 

S persze a történelmi háttér bemutatása kapcsán részletesen meséltem az Ezredévi Kiállításról.

Az előadást követő programsorozatban hétről-hétre lapozunk egyet az Andrássy út Nagy Élő Képeskönyvében és szebbnél szebb épületeket járunk végig az első háztól a Sugár utat lezáró Hősök teréig:

- Egy gyönyörű nagypolgári lakás és a Postamúzeum (január 27.)

- A Régi Zeneakadémia és a Liszt Múzeum (február 10.)

- A Zeneakadémia épülete (február 17.)

- Az Operaház (március 3.)

- Mai Manó Császári és Királyi fotográfus háza (március 11.)

- A Régi Műcsarnok - a Magyar Képzőművészeti Egyetem és az Epreskert (március 17.)

- A Kodály körönd és a Kodály Múzeum (március 24.)

- A Hősök tere és a Városliget (március 31.)