Amikor 1995-ben
átadták a Lágymányosi hidat, leginkább az egyedi, eddig még
hídon sehol nem alkalmazott tükrös világítást dicsérték,
mely a lentről világító lámpák fényét 35 m magasban
elhelyezett műanyag tükrök segítségével szórja szét
egyenletesen az egész hídpályán.
Emlékszem, minden
külföldi vendégünknek megmutattuk a fehér fényekkel ékes
műtárgyat.
Mára a város is
hozzáfejlődött a modern vonalvezetésű hídhoz, így a Petőfi
hídtól délre egy egészen új Budapest(rész) született.
Sajnálatos
persze, hogy a Lágymányosi híd a Duna kanyarja miatt nem
esik bele a Belváros sokat magasztalt panorámájába, de talán
jobb is, hiszen a Soroksári út új épületei, a MÜPA és a
Nemzeti Színház, szemben pedig Újbuda és a gyönyörűen
parkosított Kopaszi-gát, és persze maga a híd így, együtt
alkotnak friss, modern, éjjel színpompás egységet.
Ha felidézzük Dr.
Gáll Imre szakszerű mondatát, miszerint "a Lágymányosi híd
hatnyílású, folytatólagos, felsőpályás, kétcellás trapéz
keresztmetszetű szekrénytartós, ortotrop pályalemezes acél
gerenda, a pillérek feletti pilonokon ferde rudakkal
felfüggesztett szerkezet", akkor valószínűleg a legtöbben
úgy érzik, túl sok ez egy kellemes szombat
délelőttre...
De ha azt mondom,
hogy sétánk során valódi kirándulást tettünk a híd
acélszerkezetében, és a közművezetékek járataiban értelmet
nyert a fenti, elsőre talán ijesztő szerkezeti leírás, akkor
már bizonyos, hogy mindenki érzi, nagyon érdekes kirándulás
volt!!!
|
A Lágymányosi híd
a MÜPA felől:

Összegyűltünk...,
aztán elindultunk...

Mentünk
mendegéltünk...

És láttuk a
szerkezetet, a csöveket, vezetékeket...


Élmény volt a
kirándulás a hídon és a hídBAN!
|