Hídlátogatásaink
során egyik ámulatból a másikba esve figyeltünk fel azokra
az apró részletekre, amik mellett járókelő városlakóként
évtizedek óta elsiklik a figyelmünk. Ugyanakkor gyermeki
ártatlansággal döbbentünk meg a mérnöki lelemény és tudás
eredményein. A
hídszerkezetben sétálva félelmetes érezni a forgalmat a
fejünk felett, kísérteties hallani a láncok súrlódásának
moraját, és borzongató megérinteni a huzalokat, amik a
lehorgonyzó kamrában feszülve tartják a hidat.
És közben csodálkozunk. Ennyi? Tényleg csak ennyi tartja?
Ahogy feltárultak a részletek, mind több és több kérdés
szakadt fel belőlünk, s hogy ne maradjanak
megválaszolatlanul, újra eljön Hodik Zoltán, hogy elmesélje,
hogyan elevenednek meg a papíron tervezett szerkezetek,
hogyan lesz a vonalakból a szépség és funkció tökéletes
összhangját adó műtárgy.
Az előadás során felidéztük a
meglátogatott hidakat, de a programokból kimaradt
Duna-hidakról is esett szó.
Az előadással méltóképp kerekítettük le a
programsorozatot, úgy, hogy ne csak "turistaként", de értő
fél-szakemberként, a tudás örömével tudjunk átmenni a
hidakon, és hogy a tervezők, építők és újjáépítők
fantasztikus teljesítményét megismerve, mindig, ha átkelünk
a Dunán, büszke elismeréssel gondolunk a magyar hídépítő
mérnökökre! |