|
Ha szépséges
fővárosunk fürdőinek történetét szeretnénk áttekinteni, a Rácz-fürdő
épülete már önmagában is egy sok-sok fejezetet átfogó
képeskönyv, melyből néhány száz év fürdőkultúrájáról
áttekintést kapunk.
A Tabán
területén egykor letelepedő kelta eraviszkuszokat bizonyára
vonzották a Gellérthegy szikláiban tátongó lyukak, melyek
védett lakhelyként szolgálhattak, de a Duna és az Ördög-árok
folyóvize mellett biztos emelt a terület ingatlanértékén az
is, hogy a hegyből meleg vizes források bugyogtak fel, így
biztosítva az ősi korok összkomfortját.
Az elkövetkező
évszázadok csővezetékbe irányították a föld forró vizét. Sokáig e területen sejtették Mátyás-király fürdőjét,
majd a hódoltság idején a hegy lábához szép török fürdő
épült. E fürdő a 19. század végén Ybl Miklós tervei alapján
bővült tovább kupolás fürdőterekkel, historizáló
előcsarnokkal, s gazdagodott szépen díszített
zuhanyfürdővel.
A 20. századi
fokozatos pusztulást építészeti újjászületés követte:
Dévényi Tamás és kollégái feltárták, rekonstruálták,
ahol pedig arra volt szükség, ott újraálmodták az évszázados
tereket.
Az eredmény pedig
egy páratlanul gazdag épületegyüttes, amelyben sétálva
szép díszletként is értelmezhetjük, ahogy térről-térre
haladva a múlt rétegei feltárulnak.
Az épületet az
alkotó, Dévényi Tamás, Ybl-díjas építész vezetésével
tekintettük meg! |
