|
A nemzet kincsei Pollack Mihály szép arányú, klasszicista
épületében kaptak végső elhelyezést, s bár a Nemzeti Múzeum
az eredeti tervek szerint a városfalon belül talált volna
otthonra, végül itt, a falon túl, a tágas Múzeumkert közepén
épülhetett meg.
Később pedig, mikor az épület a Főrendiház üléseinek adott
otthont, a vidéki mágnások pesti palotái kezdtek kinőni a
földből, főként, mikor Festetics gróf azt mondta: "Egy
magyar mágnásnak nem lehet Bécsben úgy palotája, hogy Pesten
is ne legyen."
A Főrendiház mellé megépült az Alsóház épülete is, így a
környék a növekvő-fejlődő város új, elegáns, "elite" részévé
vált.
Mára ezek az épületek új funkciót kaptak, de ezzel együtt
is, sőt talán éppen ezért nagyon érdekes meglátogatni őket.
Sétánk során, ahogy majd szőttem a "Mágnásfertály" történetéről
szóló mese fonalát, időről időre betértünk egy-egy épületbe,
szép palotába, hogy hol rövidebb, hol hosszabb ideig időzve,
szépségében gyönyörködjünk.
Téma - és látogatásunk tárgya - volt maga a Múzeum épülete,
az egykori Alsóház palotája, majd körbejártuk a Festetics
Palota szépen megújult, fényűző tereit, illetve látogatást
tettünk a Pálffy Palota és a Wenckheim-ek egykori
palotájának szépséges, Europa Nostra díjas épületében!
Milyen szerencse, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik
munkatársa Explore-os, és végigkísért minket a könyvtár - a
palotától örökölt és új - terein. :-)
Éva! Nagyon köszönjük!
|
