|
Ha a
Zeneakadémiára gondolunk, akkor a legtöbbek lelki szemei
előtt a patinás intézmény szép, szecessziós épülete jelenik
meg, és persze sokan ismerik a Régi-Zeneakadémia épületét
is, az egykori Sugár úton.
De talán nem is
gondoltunk eddig bele, hogy a nagyvonalú koncerttermeken, és
a közönséget fogadó tereken kívül a világhírű oktatási
intézmény számára ugyanolyan fontosak a tanítást-tanulást,
és az irodai munkát biztosító épületrészek. A szépséges
palota azonban kicsi ahhoz, hogy befogadja az iskola minden
funkcióját, ezért a Zeneakadémia újjászületésének
koncepciójában megjelent egy új épület, mely a Liszt Ferenc
térről "kiszoruló" funkcióknak ad otthont.
Az egyetem oktató
és előadótermei, egyéni gyakorlásra szolgáló, 21. századi
technikával felszerelt zenekuckók és professzionális
hangfelvételek készítésére alkalmas stúdiók kerültek az
egykori ház épülettömegébe.
A W52
meglátogatásával egy olyan élményben volt részünk, mint
amikor egy film díszletei mögé tekintve megleshetjük a
technikát, mely az áhított látvány és hangzás előállítását
biztosítja. Egy igazi "backstage" élményre volt
ez! A
Feszl Frigyes által tervezett ház historizáló homlokzata
mögött egy olyan világ tárult fel, mely mind forma-, mind
anyaghasználatával a zenéhez kötődő, világszínvonalú munkát
szolgálja, méghozzá a modern kor ízlésének köntösében.
Átgondoltság,
igényesség és szépség jellemzi az anyagokat, formákat, s a
zene úgy van jelen mindvégig, mindenhol a Házban, hogy még
véletlenül se mutasson túl önmagán, s ne nyomja el a funkció
fontosságát, de közben annyira szépek a jelzések, hogy
már-már maga a szemlélődő az, aki elszégyelli magát, e a
mértéktartó szégyenlősséget megtapasztalva.
Az épületet az
alkotó, Mányi István, Ybl-díjas építész vezetésével
tekintettük meg! |
