Ha azt mondom, VILLÁNY, Te biztos azt mondod, BOR!
De én azt mondom, ha Villány, akkor bor, és gyümölcsbor, és stifolder, és
sajt, és trüffel, és csoki és nassi, és .... minden, ami
szem-szájnak ingere!
Sőt, ha Villány, akkor Villánykövesd, Palkonya, Vokány, és
Bóly, no meg Nagyharsány, Kisharsány és ... persze Siklós!
A "vidék" hagyományosan a "város" éléstára.
Itt, a Villányi Borvidéken megtapasztalhattuk, hogy a bor
mellett mi mindennel foglalkoznak az emberek, hogy
megtöltődjék a kamra, s a bendőnk!
Túráink során általában a múlt értékeit kutatjuk.
Ez alkalommal, a jelenben járva, a jövőt is láttuk!
Négy nap és három éjjelen át kalandoztunk, s tobzódjunk
a táj és gyümölcsei szépségében.
A sok borkóstoló célja valójában a borászok megismerése
volt. A hegyeket pedig nem csak néztük, de át is sétáltuk,
hogy igazán mienkké váljanak.
S közben kóstoltunk, kóstoltunk...
Házias-borásszal beszélgetős, modernségében is
autentikus falusias, fine-dining-os - mindent
megtapasztaltunk!
Volt édes és sós, a verjus pedig kellemes savanykát adott
az ízhez...
A fejlődés és fejlettség láttán a keserű(ség) ez
alkalommal nem volt része a programunknak!
Épp ellenkezőleg! A táj értékeit kutatva tenni akaró és tudó
embereket találtunk.
Barátságaik, a munkában létrejövő kapcsolataik révén egy élő
szövet bontakozott ki.
Egy háló, mely az egyes emberek, mint pontok közé húzott
vékony szálaival font szövedékként rajzolja ki a táj valódi
lényegét, és adja a megtartó és fenntartó erőt az ott élők
számára.
Mint mindig, most is úgy történt, hogy csendes, már-már
kihaltnak látszó utcákon haladva, egy-egy megnyíló kapu
mögött várt minket az élmény, melyet csak így, csak ennyire
gondos szervezéssel kaphatunk meg.
És ahogy pontról pontra haladtunk, egy új kép bontakozott
ki: egy "másik" Magyarország.
Álmodó és tevő emberek tervek és reményekkel teli
Magyarországa!
|