Ybl Miklós gyönyörű épületei a mai napig meghatározók Budapest városképében. A Budai Várhegy oldalába épült Ybl- vagy Hatvany-Palota néven ismert impozáns villaépület a II. világháborúban teljesen elpusztult, jelenkori újjáépítése részben felidézi a száz évvel ezelőtti Budapest nagypolgári stílusát, részben örvendetesen gazdagítja fővárosunk Világörökség részeként számon tartott panorámáját.

 

Az újjáépítés számos kérdést vet fel. Adózzunk-e Ybl emlékének, s minden úgy épüljön újjá, ahogy ő egykor építette. Vagy próbáljuk „kitalálni” az ő egykori gondolatait és módosítsuk aszerint a terveket? Netán építsünk a jelen korban a jövőnek és ne féljünk adaptálni az egykori tervet egy új kor elvárásaihoz és lehetőségeihez? Igazodjunk a nemzetközi irányvonalhoz, miszerint el kell különíteni az eredetit az újjáépítettől? És ha igen, hogyan….?

 

Kerényi József újraértelmezte Ybl 1871-es tervét. Az általa megálmodott megoldás nagy vitát kavart építészkörökben és sok kérdést vet fel az épület engedélyezését tekintve is.

 

Sokat olvashatunk minderről az újságokban, de most lehetőséget kaptunk, hogy a beruházó cég ügyvezetőjétől. első kézből ismerhettük meg az összefüggéseket, a szövevényes háttér dilemmáit.

Körbejártuk a - még szerkezet készen is - reprezentatív épületet, s együtt drukkolunk, hogy megvalósuljanak a befektető elképzelései és egy csodálatos, új kinccsel gazdagodjon az ország.