A város a múltban és a jövőben: Az eklektikus Budapest

(Szabó Judit, 2009. szeptember 25.)

A Kiegyezést követő, politikailag  viszonylag kiegyensúlyozott helyzetben az ország gazdasága fejlődésnek indult. Pest-Buda akkoriban egy 20 milliós lélekszámú állam Ikerfővárosa volt, egyre növekvő számú lakossággal, fejlődő hivatali és intézményi rendszerrel, egyre növekvő iparral, kiteljesedő kereskedelemmel.

A közelgő millennium révén a művészek gondolataiban egyre nagyobb szerepet kapott az 1000 éves államiság nemzeti romantikával fűtött dicsősége, s az egész ország, főként pedig a Főváros a méltó ünneplésre készült.

 

A város növekedése immár túlmutatott a Nagykörút vonalán is, megépült a Sugárút, alatta a Millenniumi Földalatti Vasúttal, a fejlődést pedig olyan gyönyörű épületek megszületése jellemzi, mint az Operaház, a Bazilika, a Vigadó, a Várkert Bazár, a Mátyás-templom és a Halászbástya és persze a Parlament. A két városrészt egyre több híd kötötte össze.

 

A nagyarányú építkezések során a művészek (Ybl, Steindl, Schulek, Feszl) korábbi stílusok jegyeit alkalmazva, saját látásmódjuk alapján újrafogalmazva alkottak gyönyörű épületeket.

 

A korszakot jellemző társadalmi fejlődésről, a millenniumi készülődésről, az Ezredévi Kiállításról, illetve a legszebb épületekről és alkotóikról meséltem volna. Nagy kár, hogy az előadás végül elmaradt.