A Kiegyezést
követő, politikailag viszonylag kiegyensúlyozott
helyzetben az ország gazdasága fejlődésnek indult.
Pest-Buda akkoriban egy 20 milliós lélekszámú állam
Ikerfővárosa volt, egyre növekvő számú lakossággal,
fejlődő hivatali és intézményi rendszerrel, egyre növekvő
iparral, kiteljesedő kereskedelemmel.
A közelgő millennium révén a művészek gondolataiban egyre
nagyobb szerepet kapott az 1000 éves államiság nemzeti
romantikával fűtött dicsősége, s az egész ország, főként
pedig a Főváros a méltó ünneplésre készült.
A város növekedése immár túlmutatott a Nagykörút
vonalán is, megépült a Sugárút, alatta a Millenniumi
Földalatti Vasúttal, a fejlődést pedig olyan gyönyörű
épületek megszületése jellemzi, mint az Operaház, a
Bazilika, a Vigadó, a Várkert Bazár, a Mátyás-templom és a
Halászbástya és persze a Parlament. A két városrészt
egyre több híd kötötte össze.
A nagyarányú építkezések során a művészek (Ybl, Steindl,
Schulek, Feszl) korábbi stílusok jegyeit
alkalmazva, saját látásmódjuk alapján újrafogalmazva
alkottak gyönyörű épületeket.
A korszakot jellemző társadalmi fejlődésről, a
millenniumi készülődésről, az Ezredévi Kiállításról, illetve
a legszebb épületekről és alkotóikról meséltem volna. Nagy
kár, hogy az előadás végül elmaradt.
|