|
Emlékeink és emlékképeink:
Miután meghallgattunk mindent, amit meg kellett hallgatni,
felfaltunk mindent, amit fel lehetett falni...
És amikor a ruhánk anyagát műértő gonddal a természet színeihez
igazítottuk...
Felgyömöszöltük magunkat a traktorra, és nagy várakozással
elindultunk az erdőbe.
Aggodalmunk, hogy vajon látunk-e állatot, hamar elillant...
Csak jöttek, csak jöttek....
és még mindig jöttek....
Mi pedig csak bámultunk...
És ámultunk...
És etettünk szorgalmasan...
Persze úgy, hogy néha emlékeztettük a szarvasokat, a
csúcsragadozók mi vagyunk!!!
Aztán, ahogy lement a nap, mi is hazaindultunk.
|