A Kárpátok ívének szép, lehajló íve a
Szepes-Gömöri Érchegység, melynek a mai
Magyarországra átnyúló területét „Zemplén”-ként
ismerjük. A vulkáni tevékenység színes- és nemesérceket
telepített a kőzetek repedéseibe, ezért ez a vidék az
Újvilág felfedezéséig Európa egyik leggazdagabb arany és
ezüstlelőhelye volt! Meg is néztük ennek emlékeit az
Aranygombos Telkibányán.
A Zemplén – bár nem a legmagasabb a magyar hegyvidékek
között, mégis – néha egészen kárpáti hangulatú. Csodás,
hatalmas erdőségek, magas, vulkáni bércekre épült várak
jellemzik.
A legtöbb hazai várunk a tatárjárás után épült, hiszen IV.
Béla féltette az országot az újabb támadásoktól, és
elrendelte – bármilyen nagy teher is a kővár építése – hogy
fallal védett erősségek épüljenek. De Fűzér és Boldogkő
vára nem ilyen!!! Ők már a korai Árpád-korban védték a
Kárpát-medencét, így a legősibb várainkban csodálhattuk a
gótika emlékeit és a régi köveket, no meg a csodás kilátást!
Regéc pedig, a novemberi ködben, a Rákócziak kincsét
idézte. Az egykor csodás palota rejtette Thököly ezüst
pénzeit, amely sokáig a Szabadságharc pénzügyi fedezetét
adta. Még ma is vannak szerencsevadászok, akik az elásott
értékeket keresgélik!
De ebbe a csodás környezetbe nem csak régi idők urai, hanem
a 18-19. század gazdagjai is építkeztek: kastélyok idézik
Károlyi-ak birtokain zajló életet. Fűzérradvány
csodásan megújított parkjában és termeiben bepillantást
nyertünk e főúri világba. S ha már szépen terített asztal,
elegáns vacsorák… akkor irány Hollóháza, ahol a gyár
történetével ismerkedtünk, sőt még festegettünk is, saját
kézzel!
S a szép környezet, a vadregényes várak és gyönyörű
kastélyok mellett a kultúra is körbelengte a hatalmas fák
sárguló leveleit.
Hiszen ebben a környezetben élt – Széphalmon - Kazinczy
Ferenc, s ebből a csendből táplálkozott az a pezsgés,
amelyet kultúraformáló tevékenységével a magyar irodalom és
nyelv területén okozott. És itt, Göncön élt Károli Gáspár,
aki befelé forduló szomorúságában Istenhez közeledett azzal,
hogy – először a történelemben – a teljes Bibliát eredeti
nyelvekből magyarra fordította. A kislegény Szenczi Molnár
Albert pedig boldogan szaladt a kézirat elkészült lapjaival
egész Vizsolyig, hogy ott, szemben az ősi templommal,
Mantskovits Bálint Uram nyomdájában kinyomtassák.
Megismerkedtünk a történettel, a háttérrel, a helyszínekkel,
s a vezetések és előadások révén a történelmi szereplőkkel!
E sok érték, a természet és a kultúra
kincsestára várt minket csodás környezetben, ahol gazdag
napjaink után vadászházunkba visszatérve pihenhettünk,
lakomázhattunk, és sikoltozhattunk boldogan a Halloween
party programjaként!
|