|
Tavaszváró mesék
Vendégségben Medvééknél |
|
Február a tél harmadik hónapja. "Télutó", hívjuk
bizakodva, a "Böjtelőhava" kifejezés pedig már jelzi,
hogy közeleg a Húsvétra felkészítő Nagyböjt időszaka.
A hosszú téli időszak végefelé járva természetes, hogy
ahogyan a kisgyerek is százszor megkérdezi: "ott vagyunk
már?", úgy a természethez közel, netán annak
kiszolgáltatottan élő emberek számára az időjárás-jóslatok
épp oly izgalommal teli várakozást tükröznek, mint ami a mai
gyerekeket jellemzi, amikor azt kérdezik - órák óta a
kocsiban zötyögve -, "hol van már a nyaralás?".
Szóval hol van már a tavasz? És milyen lesz a termés?
A legjobb persze, ha olyanoktól kérdezzük mindezt, akiknek
ösztönei évmilliók óta igazodnak a Nap járásához. |
|
 |
Volt az ókori
Rómában egy ünnep, mely a farkasőst, illetve a természet
bőkezű megújulását, a termékenységet éltette. Lupercalia
napja február közepére esett. A régi szokás kapcsán egyes
országokban a farkas, máshol a medve tiszteletéhez kotötték
ezt a napot.
A kereszténység
elterjedése kapcsán azonban új jelentéssel is bírt ez az
időszak, hiszen épp 40 nappal vagyunk Jézus születése után,
s ebben az időben a zsidó hagyomány még épp oly erős volt,
mint az új hit megszülető ünnepei, így aztán Mária
megtisztulását - ami a zsidó hit szerint a szülést követő
40. napra történik meg - "Gyertyaszentelő Boldogasszony"
napjaként február 14-én kezdték ünnepelni. |
|
Amikor azonban
Jézus születésének dátuma a korábbi január 6-ról a
Gergely-naptár szerinti december 25-re tevődött, Mária
megtisztulásának napja is átköltözött, méghozzá február
2-re. A keresztény ünnep mellett a népszokásban párhuzamosan
megmaradtak a pogány gyökerekig vezető, a medvéhez kötődő
hiedelmek is. |
|
 |
A legismertebb
szokás, hogy február 2-án árgus szemmel vizslatjuk a
medvebarlang környékét, hogy vajon a téli álmából felébredt
állat, kijőve a barlangjából, meglátja-e az árnyékát vagy
sem.
Az okosság
szerint ugyanis, ha meglátja, azaz szép, napos idő van,
akkor hosszú télre számíthatunk, ha viszont borongós az idő,
akkor hamarosan nyílik a kikelet...
A furcsa
ellentmondást hallottam már úgy magyarázni, hogy ha a
Szibéria felől a Kárpát-medencébe toluló hideg légtömegek
jelenléte miatt száraz, harapnivalóan hideg, de gyönyörű
napsütéses (hidegfrontos) az időjárásunk, akkor ez a hideg
légtömeg sokáig fog vendégeskedni a hegyek ölelésében,
úgyhogy jobb ha felvarrjuk a télikabát lötyögő gombjait.
Ha viszont az
Atlanti-óceán enyhe, nedves légtömegeit pörgeti hozzánk egy
nagy légörvény, akkor a borongós, esős nap ellenére, az
enyhe légtömeg megérkezése okán (melegfront), bizton
számíthatunk a közeli tavaszra.
|
|
No, emlékezve a
biológia-földrajz szakon tanultakra, boldogan hátra is
dőlhetnék, de ahogy olvasgattam az írás előtt... sajnos sok
helyütt azt írják, hogy nincs igazi meteorológiai magyarázat a
medvés okoskodásra.
Akkor most vagy
csak én tudom, vagy tényleg nincs :-)
Egy dolog biztos,
az enyhe tél miatt a Magas-Tátrában és a Kárpátok Erdélyi
ívein már január közepe óta elő-elő bóklásznak a medvék, s
mivel már bocsaikkal vannak, nem árt, ha óvatosan
kirándulunk! |
|
Medveveszély ide
vagy oda, vidám tavaszvárást kívánok mindenkinek!
Üdvözlettel:
Szabó Judit
info@explorehungaryclub.hu
|
 |
Ha tetszett az írás, hívd meg barátodat, kollégádat,
ismerősödet a hírlevelesek körébe, hagy jusson el ez a tudás
minél több emberhez!
Kattints ide! |
 |
Ha
egyetértesz céljainkkal, becsülöd a tevékenységet, nagyon
örülnénk, ha az SZJA 1% felajánlást a "Fedezd fel
Magyarországot Klub" Egyesület számára tennéd meg!
A
nyomtatvány itt letölthető. |
|