Tavaszváró mesék

Vendégségben Medvééknél

Február a tél harmadik hónapja. "Télutó", hívjuk bizakodva, a "Böjtelőhava" kifejezés pedig már jelzi, hogy közeleg a Húsvétra felkészítő Nagyböjt időszaka.

A hosszú téli időszak végefelé járva természetes, hogy ahogyan a kisgyerek is százszor megkérdezi: "ott vagyunk már?", úgy a természethez közel, netán annak kiszolgáltatottan élő emberek számára az időjárás-jóslatok épp oly izgalommal teli várakozást tükröznek, mint ami a mai gyerekeket jellemzi, amikor azt kérdezik - órák óta a kocsiban zötyögve -, "hol van már a nyaralás?".

 

Szóval hol van már a tavasz? És milyen lesz a termés?

 

A legjobb persze, ha olyanoktól kérdezzük mindezt, akiknek ösztönei évmilliók óta igazodnak a Nap járásához.

Volt az ókori Rómában egy ünnep, mely a farkasőst, illetve a természet bőkezű megújulását, a termékenységet éltette. Lupercalia napja február közepére esett. A régi szokás kapcsán egyes országokban a farkas, máshol a medve tiszteletéhez kotötték ezt a napot.

 

A kereszténység elterjedése kapcsán azonban új jelentéssel is bírt ez az időszak, hiszen épp 40 nappal vagyunk Jézus születése után, s ebben az időben a zsidó hagyomány még épp oly erős volt, mint az új hit megszülető ünnepei, így aztán Mária megtisztulását - ami a zsidó hit szerint a szülést követő 40. napra történik meg - "Gyertyaszentelő Boldogasszony" napjaként február 14-én kezdték ünnepelni.

Amikor azonban Jézus születésének dátuma a korábbi január 6-ról a Gergely-naptár szerinti december 25-re tevődött, Mária megtisztulásának napja is átköltözött, méghozzá február 2-re. A keresztény ünnep mellett a népszokásban párhuzamosan megmaradtak a pogány gyökerekig vezető, a medvéhez kötődő hiedelmek is.

A legismertebb szokás, hogy február 2-án árgus szemmel vizslatjuk a medvebarlang környékét, hogy vajon a téli álmából felébredt állat, kijőve a barlangjából, meglátja-e az árnyékát vagy sem.

Az okosság szerint ugyanis, ha meglátja, azaz szép, napos idő van, akkor hosszú télre számíthatunk, ha viszont borongós az idő, akkor hamarosan nyílik a kikelet...

 

A furcsa ellentmondást hallottam már úgy magyarázni, hogy ha a Szibéria felől a Kárpát-medencébe toluló hideg légtömegek jelenléte miatt száraz, harapnivalóan hideg, de gyönyörű napsütéses (hidegfrontos) az időjárásunk, akkor ez a hideg légtömeg sokáig fog vendégeskedni a hegyek ölelésében, úgyhogy jobb ha felvarrjuk a télikabát lötyögő gombjait.

Ha viszont az Atlanti-óceán enyhe, nedves légtömegeit pörgeti hozzánk egy nagy légörvény, akkor a borongós, esős nap ellenére, az enyhe légtömeg megérkezése okán (melegfront), bizton számíthatunk a közeli tavaszra.

No, emlékezve a biológia-földrajz szakon tanultakra, boldogan hátra is dőlhetnék, de ahogy olvasgattam az írás előtt... sajnos sok helyütt azt írják, hogy nincs igazi meteorológiai magyarázat a medvés okoskodásra.

Akkor most vagy csak én tudom, vagy tényleg nincs :-)

 

Egy dolog biztos, az enyhe tél miatt a Magas-Tátrában és a Kárpátok Erdélyi ívein már január közepe óta elő-elő bóklásznak a medvék, s mivel már bocsaikkal vannak, nem árt, ha óvatosan kirándulunk!

 

Medveveszély ide vagy oda, vidám tavaszvárást kívánok mindenkinek!

Üdvözlettel:

Szabó Judit

info@explorehungaryclub.hu

 

Ha tetszett az írás, hívd meg barátodat, kollégádat, ismerősödet a hírlevelesek körébe, hagy jusson el ez a tudás minél több emberhez!

Kattints ide!

Ha egyetértesz céljainkkal, becsülöd a tevékenységet, nagyon örülnénk, ha az SZJA 1% felajánlást a "Fedezd fel Magyarországot Klub" Egyesület számára tennéd meg!

A nyomtatvány itt letölthető.

 

Ha bármi kérdésed van, írj, örömmel válaszolok!

Mindenkit szeretettel várok!

Szabó Judit

info@explorehungaryclub.hu